"Kőről kőre a Vértesben"
A program elnevezése: "Kőről kőre a Vértesben" Mi a 10 km-es távot teljesítettük.
Az útvonalhoz kaptunk térképet, de letölthető változatban is elérhető a következő linken:
https://tturak.hu/hikeOccasion/7206/details
Csókakő vára
Csókakő várát a Csák nemzetség Dudary ágának valamelyik tagja építette a tatárjárás után. Első írott említése 1290-99 (más forrás szerint 1287 ) körül kelteződött, amikor a Csákok trencséni ágából származó II. István vette meg. A vár stratégiailag fontos helyen épült: ellenőrizte a tihanyi apátság alapítólevelében (1051) is szereplő hadiutat.
Csókakőt 1326-ban – csaknem Fejér megye egynegyedét kitevő uradalmával együtt – Károly Róbert csere útján megszerezte a a Csákoktól, s királyi várrá tette. Egy 1336. ápr. 7-én Visegrádon kelt oklevél szerint Nagy (Magnus) Péter fia Tamás mester a Choukakw-i és Geztus-i várnagy. 1379-től adatolhatóan királyi honorbirtokká válik.
1430-ban Zsigmond Rozgonyi István temesi ispánnak adományozza. Újlaki Miklós 1445-ben elfoglalja, de 1447-ben Csókakő ismét a Rozgonyiaké. 1470-ben Mátyás megerősítette Rozgonyi János országbírót és rokonait Csókakő és Vitány várak birtokában.
1490-től ismét királyi vár, melyet II. Ulászló előbb Corvin Jánosnak adományoz, majd Egervári Lászlónak zálogosít el. A Rozgonyiak folyamatos tiltakozásai ellenére a vár – zálogként – a 16. század elején is hol a Gergellaki Buzlay, hol az Egervári család kezén van. 1515-ben Kanizsai László szerzi meg, ebben egy ideig ellenlábasa Bakócz Tamás esztergomi érsek. A Kanizsaiak férfi ágának kihaltával Szapolyai János Kanizsai Orsolyát fiúsította, így Csókakő 1534-ben a férje, Nádasdy Tamás kezére megy át. A kettős királyválasztás után a vár gyakran cserél gazdát. 1537-ben Bakyth Pál ostromolja a várat, Ferdinánd híveként. Az ostrom valószínűleg sikeres volt, mert 1538-ban Nádasdy Tamás arra kéri I. Ferdinándot, hogy adja vissza neki a várat.
A törökök először 1544-ben foglalták el, de 1566-ban Salm keresztény csapatai több Dunántúli várral együtt visszafoglalták. Sokáig nem maradt magyar kézen, a törökök hamarosan ismét elfoglalták, és egészen 1598-ig birtokolták. Ekkor Pálffy Miklós, Nádasdy Ferenc és Schwarzenberg felszabadította (mindösszesen 20 török védője volt). 1602-ben ismét a törököké, és ez 1687-ig így is maradt. Ekkor rövid ostrom után a török védők feladták. Ekkor 68 katona, 97 asszony és 39 gyermek hagyta el a várat. Csókakő hadi szerepe végleg megszűnt, a falu néptelen volt.
1670-ben Nádasdy Ferenc országbírót a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvételéért kivégezték és az összes vagyonát elkobozták. I. Lipót 1678-ban 15000 forintért Széchenyi György kalocsai érseknek adományozta, aki az esztergomi ferencesekre hagyta. Ezt valószínűleg nem engedélyezték, mert Lipót 1691-ben Hochburg János főhadiszállítónak adta 60000 rénes forintért. Az 1800-as években villám csapás érte a várat, a tulajdonosa Lamberg gróf elhanyagolta, a vár romlásnak indult.
Csókakő vára típusát tekintve, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár. A várat, - mint legtöbb várunkat - többször átépítették. A belső vár 6 méterrel emelkedik az alsó szint fölé. ÉK. és D. felé meredek szakadék védte. Az ide vezető út É-i védőtorony mellett kanyarodott el. A közeledő oldalazásnak tette ki magát. A kapu előtt, fallal körülvett, tetővel fedett kapuudvar helyezkedett el. A vár tojásdad formájú, alsó és felső elkülönített részekre oszlott. A fal a támadásnak kitett nyugati részen 6 m vastag volt. Ezt később támfallal is megerősítették. A kapuudvarból az alsó várba a kétemeletes, négyzetes kaputornyon átvezető kapunyíláson lehetett bejutni. Csapórácsos kapu zárta le, amely a toronyfal vastagságához e célra hagyott résen fel és le mozoghatott. A kaputoronynak csak az emeleten volt nyílása, ahonnan a fallal lehetett összekötni. A fellegvár hosszúkás, négyszögletes térségéből emelkedett ki az öregtorony.
Cikk szerzője: Szöllősi Gábor
Forrás: https://varlexikon.hu/csokako